A csapágyak szerkezete két fő részből tevődik össze, amelyek kulcsszerepet játszanak a működésben.

A csapágyak alapvetően két fő részből állnak, amelyek összehangolt működése garantálja a zökkenőmentes működést és a hatékony terheléselosztást. Az első és leglényegesebb rész a belső gyűrű, amely a csapágy belsejében van elhelyezve. Ez a gyűrű rendszerint a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van kapcsolódva. A belső gyűrű célja, hogy biztosítja a stabil összeköttetést a forgó elem és a csapágy között.

A külső gyűrű a csapágy második fő része, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű szerepe az, hogy rögzítse a csapágyat, miközben támogatja a belső gyűrű által végzett mozgást. A belső és a külső gyűrű között helyezkednek el a gördülő elemek, amelyek lehetnek golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, az alkalmazott csapágy típusától függően. 

A csapágy működésében alapvető fontosságúak a gördülő elemek. Feladatuk, hogy csökkentsék a súrlódást és elősegítsék a sima, hatékony működést a csapágyban. A gördülő elemek feladata, hogy a terheléseket egyenletesen elossza a csapágy belső és külső gyűrűje között, ezáltal csökkentve a súrlódást és a kopást, ami meghosszabbítja a csapágy élettartamát és javítja a teljesítményét. E mechanikai elrendezés hozzájárul a gépek és járművek megbízhatóságához, hatékonyságához és hosszú távú működéséhez. 

A csapágyak működésében a belső és külső gyűrűk, valamint a köztük található gördülő elemek együttese alapvetően hozzájárul a mechanikai rendszerek optimális teljesítményének biztosításához.